Se pénzzel, se a pártközpontokból, állami hivatalokból érkezõ telefonüzenetekkel, se bírósági fifikákkal, se újságíróverésekkel.
A hazai sajtó – a hazai magyar sajtó is – minden gyermekbetegsége, professzionalizmus-gyengesége, anyagi háttérhiánya, politikai és gazdasági nyomás ellenére is állja a sarat.
Ha nem is hivatalosan, de gyakorlatilag a negyedik hatalmi ággá vált, s ezt az olvasók is értékelik.
Közvélemény-kutatások szerint a polgárok jobban bíznak benne, mint a hatalmi intézményekben, még akkor is, ha jól tudják: vannak újságok és tévéadók, amelyek párt- vagy csoportérdekek szolgálóivá züllöttek, ám az olvasók bölcsebbek, mint a politikusok: megtanultak szelektálni.
Szomorú, hogy tizennégy éves sajtószabadságunkat újabb és újabb veszélyek fenyegetik.
A legújabb közülük: a hét elején megtiltották az újságíróknak, hogy a honatyák urizáló külföldi útjairól, mobiltelefon-számláiról, pazarlásairól információkat kapjanak, s ezzel a törvényhozók saját maguk szegik meg az önmaguk által hozott törvényeket.
Pedig az adófizetõ pénzének herdálása olyan méreteket öltött, hogy behálózza az egész hatalmat, beleértve a kormány és az Elnöki Hivatal intézményeit is.
Friss példa erre, hogy Iliescu elnök az elmúlt napokban egy genfi nemzetközi konferencián a világ legszámosabb, 114 személyt magába foglaló küldöttség élén tarthatta meg beszédét, holott Magyarország csak 10, Csehország 20, Nagy-Britannia 43 személlyel képviseltette magát, s még az Egyesült Államok is csupán 67-tel.
Minek az ilyesmiket az olvasó orrára kötni, hisz még azt is képes lesz megkérdezni, hogy ha ilyen gazdag az államkincstár, miért nem jut több pénz fizetésre, nyugdíjra, a beteg egészségügy gyógyítására.
Kérdezze csak. Mellette állunk. És
arra biztatjuk, hogy legközelebb ne a titkolózókra szavazzon.
A modernizálás három szakaszt ölel magába: a tisztítóállomás felújítása, a csatornahálózat korszerûsítése és adott esetben kicserélése, valamint a szakmai felügyelet összesen 48,08 millió euróba kerül.
Ezt az Európai Unió infrastrukturális elõcsatlakozási alapja (ISPA) révén 71 százalékban, közel 34,14 millió eurós vissza nem térítendõ hitellel támogatja. A többivel a város fennhatósága alá tartozó Aquatimnak kellene hozzájárulnia, s az önrész elõteremtéséhez nyerték meg partnernek a BERD-et, illetve az Ausztria Hitelbankot. Elsõ eset Romániában, hogy a tranzakciót egy magántõkéjû kereskedelmi bankon keresztül bonyolítják le – hangsúlyozták a felek.
Premiernek számít az is, hogy állami garancia nélkül, önkormányzati kezességvállalás mellett folyósítják a kölcsönt. Susanne Gössner, a BERD képviselõje azzal magyarázta a bizalmat, hogy Gheorghe Ciuhandu személye garancia számukra. Az elöljáró arról biztosított, hogy a polgármesteri hivatal és a helyi tanács nem csupán szavatolja a projekt lebonyolítását, de mindenben kész segítséget nyújtani, Ilie Vlaicu, az Aquatim igazgatója pedig reményét fejezte ki, hogy ezzel a támogatással magas szintû szolgáltatást nyújthatnak majd a lakosság számára elfogadható áron.
A Jelen Ház nagytermében tartandó rendkívüli
eseményre szeretettel várunk minden érdeklõdõt.
A díjak átadására december 21-én,
vasárnap a TV nyilvánossága elõtt kerül
sor.
Szeretettel várjuk a nem elõfizetõket is, a vendéglátáshoz
szükséges kávét, üdítõt a
Nyugati Jelen biztosítja.
Oana Ban, a Dévai Cetate ifjú tornásza lett a megye legjobb sportolója. Kitüntetését mindenekelõtt az augusztusi annaheimi világbajnokságon nyújtott teljesítményének köszönheti.
Maria Ciocan, a vajdahunyadi kohászattól nemrég távozott atléta kerül a dobogó második fokára. A középtávfutó hölgy két országos bajnoki címmel (800 és 1500 méteren), illetve Európa-bajnoki ezüstéremmel gyarapította sikereit 2003-ban.
A hagyományosan erõs nõi torna és atlétika árnyékában a harmadik helyre Alina Pogãcean, a Dévai Sportklub ifjú birkózója került. A dévai leányzó esetén két országos bajnoki címét, illetve Európa-bajnoki ezüstérmét díjazták.
Az edzõknél, ugyanúgy, mint tavaly, Mariana Bitang, a dévai székhelyû nõi országos torna válogatott pályaedzõje került a dobogó legmagasabb fokára. Beregszászy István, a vajdahunyadi atlétikai klub edzõje került a második helyre. Ilie Hosut, az októberben világbajnoki ezüstérmet elért vajdahunyadi tekecsapat edzõjét pedig a harmadik legjobb edzõnek minõsítették.
Mint kiderült, a törvény értelmében a társulások valóban kérhetnek plusz anyagi garanciát az adminisztrátoroktól, akik normális körülmények között a munkájukért kapott, átlag kétmillió lej háromszorosáig felelnek az okozott hiányért. A városban azonban több olyan lakótársulás is létezik, amelyekben a hangadók nem elégedtek meg a kb. 6 millió lejes fedezettel, s válaszút elé állították emberüket: vagy beírja lakását, autóját is, vagy leváltják. Érthetõ okokból ezen társulások címét nem írjuk le, de Munteanu elnök szerint jó néhány eset volt már a városban. “Szerintem ellenõrzésként bõven elegendõ a lakótársulásoknál létezõ ellenõrzõ bizottság (comisia de cenzori), amely amúgy is havonta végignézi az aktákat, megnézi, mire költött az adminisztrátor, kifizette-e a szolgáltatásokat.
Tehát, ha az ellenõrök elvégzik munkájukat, fölösleges további anyagi fedezetet kérni az emberektõl. Ez csak arra jó, hogy a hatalom rést vágjon a lakók és az adminisztrátorok közé, megossza az embereket” – tette hozzá az elnök.
Egy nevét elhallgató adminisztrátor hölgy, aki épp ottjártunkkor jött be az ULALA-hoz a tömbház ügyeit intézni, elmondta, õ biztosan nem írná be a lakását, inkább búcsút mond a társulásnak.
Egy sürgõsségi kormányrendelet szerint, amely kibõvítette az eddigi elõírásokat, a lakótársulási közgyûlés határozhat az ügyben, plusz anyagi, erkölcsi, szakmai garanciát kérve az adminisztrátortól. A többlet fedezet összege azonban nem haladhatja meg az ingatlan havi költségeit, ami egy kis társulás esetében is több tízmillió lejre rúg. A rendelet elõírja, a többlet fedezetet hat havi részletben lehet a lakótársulás folyószámlájára befizetni. A pénzt az adminisztrátor, amennyiben nem okozott anyagi veszteséget, szerzõdése lejártát követõen kamatostul visszakapja.
Kérdés persze, hány lakótársulás fog mereven ragaszkodni plusz igényeihez, amikor tudvalevõen a városban amúgy is adminisztrátorhiány van, s a már bevezetett kötelezõ vizsga miatt is sokan hátat fordítottak az okleveles szakmai rangra emelt tevékenységnek.