Szeretettel köszöntjük a ma névnapjukat ünneplõ Árpád nevû kedves olvasóinkat.


    Kilin Sándor

    Titkolózás

    Évek óta azzal dicsekszünk, hogy ’89 decemberének egyik legnagyobb eredménye a sajtószabadság. Azt nem lehetett elkobozni, eltéríteni, mint a tizennégy évvel ezelõtti temesvári népfelkelést. Megpróbálták ugyan, de nem tudták gúzsba kötni, láncra kötni, nem sikerült befogni a demokrácia száját.

    Se pénzzel, se a pártközpontokból, állami hivatalokból érkezõ telefonüzenetekkel, se bírósági fifikákkal, se újságíróverésekkel.

    A hazai sajtó – a hazai magyar sajtó is – minden gyermekbetegsége, professzionalizmus-gyengesége, anyagi háttérhiánya, politikai és gazdasági nyomás ellenére is állja a sarat.

    Ha nem is hivatalosan, de gyakorlatilag a negyedik hatalmi ággá vált, s ezt az olvasók is értékelik.

    Közvélemény-kutatások szerint a polgárok jobban bíznak benne, mint a hatalmi intézményekben, még akkor is, ha jól tudják: vannak újságok és tévéadók, amelyek párt- vagy csoportérdekek szolgálóivá züllöttek, ám az olvasók bölcsebbek, mint a politikusok: megtanultak szelektálni.

    Szomorú, hogy tizennégy éves sajtószabadságunkat újabb és újabb veszélyek fenyegetik.

    A legújabb közülük: a hét elején megtiltották az újságíróknak, hogy a honatyák urizáló külföldi útjairól, mobiltelefon-számláiról, pazarlásairól információkat kapjanak, s ezzel a törvényhozók saját maguk szegik meg az önmaguk által hozott törvényeket.

    Pedig az adófizetõ pénzének herdálása olyan méreteket öltött, hogy behálózza az egész hatalmat, beleértve a kormány és az Elnöki Hivatal intézményeit is.

    Friss példa erre, hogy Iliescu elnök az elmúlt napokban egy genfi nemzetközi konferencián a világ legszámosabb, 114 személyt magába foglaló küldöttség élén tarthatta meg beszédét, holott Magyarország csak 10, Csehország 20, Nagy-Britannia 43 személlyel képviseltette magát, s még az Egyesült Államok is csupán 67-tel.

    Minek az ilyesmiket az olvasó orrára kötni, hisz még azt is képes lesz megkérdezni, hogy ha ilyen gazdag az államkincstár, miért nem jut több pénz fizetésre, nyugdíjra, a beteg egészségügy gyógyítására.

    Kérdezze csak. Mellette állunk. És arra biztatjuk, hogy legközelebb ne a titkolózókra szavazzon.




    11,52 millió eurós hitelt a vízszolgáltatónak

    Uniós pénz állami garancia nélkül

    Temes – Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) 11,52 millió eurós, tizenöt éves lejáratú hitellel támogatja a temesvári ivóvíz- és szennyvízhálózat korszerûsítését. Az errõl szóló megállapodást tegnap írták a szolgáltató Aquatim vállalat, a BERD, a városvezetés, az Európa Tanács és a kölcsön folyósításában szerepet vállaló Ausztria Hitelbank képviselõi.

    A modernizálás három szakaszt ölel magába: a tisztítóállomás felújítása, a csatornahálózat korszerûsítése és adott esetben kicserélése, valamint a szakmai felügyelet összesen 48,08 millió euróba kerül.


    A BERD képviselõje és a polgármester után az Aquatim igazgatója látta el kézjegyével a szerzõdést

    Ezt az Európai Unió infrastrukturális elõcsatlakozási alapja (ISPA) révén 71 százalékban, közel 34,14 millió eurós vissza nem térítendõ hitellel támogatja. A többivel a város fennhatósága alá tartozó Aquatimnak kellene hozzájárulnia, s az önrész elõteremtéséhez nyerték meg partnernek a BERD-et, illetve az Ausztria Hitelbankot. Elsõ eset Romániában, hogy a tranzakciót egy magántõkéjû kereskedelmi bankon keresztül bonyolítják le – hangsúlyozták a felek.

    Premiernek számít az is, hogy állami garancia nélkül, önkormányzati kezességvállalás mellett folyósítják a kölcsönt. Susanne Gössner, a BERD képviselõje azzal magyarázta a bizalmat, hogy Gheorghe Ciuhandu személye garancia számukra. Az elöljáró arról biztosított, hogy a polgármesteri hivatal és a helyi tanács nem csupán szavatolja a projekt lebonyolítását, de mindenben kész segítséget nyújtani, Ilie Vlaicu, az Aquatim igazgatója pedig reményét fejezte ki, hogy ezzel a támogatással magas szintû szolgáltatást nyújthatnak majd a lakosság számára elfogadható áron.

    P. L. Zs.


    Sorsolás december 16-án

    Arad – December 16-án, kedden 12 órakor Bognár Levente aradi alpolgármester, Búza Gábor jogász és Crisan Marcel közjegyzõ jelenlétében kerül sor a Nyugati Jelen év végi nyereményesõjének nyilvános sorsolására, amelyen egy-egy 100, illetve 50 milliós, 10-10 tíz-, illetve ötmillió lejes pénznyeremény, valamint 50 millió lej értékû tárgynyeremény talál gazdára.

    A Jelen Ház nagytermében tartandó rendkívüli eseményre szeretettel várunk minden érdeklõdõt.
    A díjak átadására december 21-én, vasárnap a TV nyilvánossága elõtt kerül sor.



    Vasárnap Bélzerinden és Zimándközön találkozunk

    Vasárnap 12 órakor a bélzerindi református parókián, 15 órakor pedig a zimándközi iskolában várjuk egy kávé, egy üdítõ melletti családias beszélgetésre mindazokat, akik szívükön viselik településük, közösségük sorsát, s annak pozitív befolyásolása érdekében jobbító ötletekkel is szolgálni tudnának.

    Szeretettel várjuk a nem elõfizetõket is, a vendéglátáshoz szükséges kávét, üdítõt a Nyugati Jelen biztosítja.



    Hölgyeké az elsõbbség

    Hunyad – Mint minden év végén, idén is kijelölte Hunyad megye legjobbjait a megyei sport igazgatóság. A hagyományoknak megfelelõen most is a tornának és az atlétikának jutott kiemelt szerep.

    Mariana Bitang egykori és jelenlegi tornászcsillagok, illetve Octavian Belu társaságában. Egymást váltják a dobogón!

    Oana Ban, a Dévai Cetate ifjú tornásza lett a megye legjobb sportolója. Kitüntetését mindenekelõtt az augusztusi annaheimi világbajnokságon nyújtott teljesítményének köszönheti.

    Maria Ciocan, a vajdahunyadi kohászattól nemrég távozott atléta kerül a dobogó második fokára. A középtávfutó hölgy két országos bajnoki címmel (800 és 1500 méteren), illetve Európa-bajnoki ezüstéremmel gyarapította sikereit 2003-ban.

    A hagyományosan erõs nõi torna és atlétika árnyékában a harmadik helyre Alina Pogãcean, a Dévai Sportklub ifjú birkózója került. A dévai leányzó esetén két országos bajnoki címét, illetve Európa-bajnoki ezüstérmét díjazták.

    Az edzõknél, ugyanúgy, mint tavaly, Mariana Bitang, a dévai székhelyû nõi országos torna válogatott pályaedzõje került a dobogó legmagasabb fokára. Beregszászy István, a vajdahunyadi atlétikai klub edzõje került a második helyre. Ilie Hosut, az októberben világbajnoki ezüstérmet elért vajdahunyadi tekecsapat edzõjét pedig a harmadik legjobb edzõnek minõsítették.

    Ch. A.


    Elüldözött adminisztrátorok

    Arad – “Nem értek egyet azzal a törvénnyel, amelynek alapján a lakótársulások plusz anyagi garanciát kérhetnek az adminisztrátoroktól” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Rudolf Munteanu, a lakótársulások egyesületének (ULALA) elnöke.

    Mint kiderült, a törvény értelmében a társulások valóban kérhetnek plusz anyagi garanciát az adminisztrátoroktól, akik normális körülmények között a munkájukért kapott, átlag kétmillió lej háromszorosáig felelnek az okozott hiányért. A városban azonban több olyan lakótársulás is létezik, amelyekben a hangadók nem elégedtek meg a kb. 6 millió lejes fedezettel, s válaszút elé állították emberüket: vagy beírja lakását, autóját is, vagy leváltják. Érthetõ okokból ezen társulások címét nem írjuk le, de Munteanu elnök szerint jó néhány eset volt már a városban. “Szerintem ellenõrzésként bõven elegendõ a lakótársulásoknál létezõ ellenõrzõ bizottság (comisia de cenzori), amely amúgy is havonta végignézi az aktákat, megnézi, mire költött az adminisztrátor, kifizette-e a szolgáltatásokat.


    Rudolf Munteanu. Nem ért egyet

    Tehát, ha az ellenõrök elvégzik munkájukat, fölösleges további anyagi fedezetet kérni az emberektõl. Ez csak arra jó, hogy a hatalom rést vágjon a lakók és az adminisztrátorok közé, megossza az embereket” – tette hozzá az elnök.

    Egy nevét elhallgató adminisztrátor hölgy, aki épp ottjártunkkor jött be az ULALA-hoz a tömbház ügyeit intézni, elmondta, õ biztosan nem írná be a lakását, inkább búcsút mond a társulásnak.

    Egy sürgõsségi kormányrendelet szerint, amely kibõvítette az eddigi elõírásokat, a lakótársulási közgyûlés határozhat az ügyben, plusz anyagi, erkölcsi, szakmai garanciát kérve az adminisztrátortól. A többlet fedezet összege azonban nem haladhatja meg az ingatlan havi költségeit, ami egy kis társulás esetében is több tízmillió lejre rúg. A rendelet elõírja, a többlet fedezetet hat havi részletben lehet a lakótársulás folyószámlájára befizetni. A pénzt az adminisztrátor, amennyiben nem okozott anyagi veszteséget, szerzõdése lejártát követõen kamatostul visszakapja.

    Kérdés persze, hány lakótársulás fog mereven ragaszkodni plusz igényeihez, amikor tudvalevõen a városban amúgy is adminisztrátorhiány van, s a már bevezetett kötelezõ vizsga miatt is sokan hátat fordítottak az okleveles szakmai rangra emelt tevékenységnek.

    Irházi János