Szép, ambiciózus elképzelés, és talán sok jó ember kicsi helyen is elfér.

De miért kell tüntetni a Szabadság-szobor ellen?

Azért, mondják a humanisták, mert semmilyen, rasszista-hitlerista, fasiszta-revizionista, vagy sztálinista-zsdanovista csírákat hordozó mûvészet nem kerülhet európai köztérre.

Hatásos érvelés, bár a történelmet valamelyest ismerõ számára picikét homályos, hogyan tükrözhet hitlerista, fasiszta-revizionista és sztálinista-zsdanovista eszméket, akár csírájukban is, a XIX. század vége felé megalkotott és eredetileg 1890-ben felállított szobor. Alkotójuk bizonyára tisztán látta a jövõt, amikor Hitler éppen csak megszületett, a fasizmus jó pár évtizeddel odébb volt, Sztálinról meg Zsdanovról nem is beszélve.

De hát kicsire nem adnak, s különben sem a történelmi hûségrõl van itt szó, hanem egészen másról: arról, hogy nagy-romániásból humanistává vált polgártársainknak nem tetszik a Szabadság-szobor, a “Nagy-Magyarország” jelképe. Hogy mi jelképezi azon a Nagy-Magyarországot? Nyilván a nõalak, amit annak idején, talán nem túl szerencsésen, Hungáriának mondtak, holott az egész kompozíció egyértelmûen, félreérthetetlenül a szabadság eszméjét sugallja, mint a New York-i Szabadság-szobor a maga nõalakjával.

Némi “jóindulattal”, persze, minden félremagyarázható, egy kis csúsztatás pedig kimondottan hasznos. Egy olyan kérdés, például, hogy miért a Szabadság-szobor, és miért nem a Nagy Egyesülés emlékmûve? De miért vagy-vagy, és miért nem is-is? Tudomásunk szerint az egyesülési emlékmû ellen senkinek nincs kifogása: csak és kizárólag pénz kell hozzá, s a legszebb az lenne, ha közadakozásból gyûlne össze.

A legjobb lenne, persze, egyeseknek a magyarokat szobrostul, emlékestül elfelejteni.

Pech számukra, hogy az egyesülésre hajló Európában mostanában mintha más szelek fújnának.

Hosszan méltatták a szakemberek a közös munka korszakos jelentõségét a tegnap kezdõdött VI. Román–Magyar Onko-Hematológiai Orvostalálkozón, a buziásfürdõi Cristian Serban Alapítvány minden igényt kielégítõ konferenciatermében. A magyar meghívottak, mindenekelõtt dr. Nagy Kálmán professzor, a Miskolci Onko-Hematológiai Központ vezetõje, dr. Kalmár László, a budapesti székhelyû Segítõ Jobb Alapítvány elnöke, dr. Kiss Csongor, a debreceni Gyermekklinika gyermek onkológiai és gyermek hematológiai osztályának a vezetõje, de mások is megelégedésüknek adtak hangot, hogy a Kárpát-medence egyik legeredményesebb együttmûködésének lehetnek cselekvõ részesei. Legyõzve a távolságot – Miskolctól 600 km-re van Temesvár –, az utazással járó fáradalmakat, Nagy Kálmán professzor most is azonnal indul, ha vészjelzést kap a Bega-parti városból, hogy veszélyben a páciens. A professzor úr hangsúlyozta: a feltételeket az életmentéshez dr. Serban Margit professzor aszszony teremtette meg itt, és biztosította azt a tiszta erkölcsi, etikai alapot, amelyre az együttmûködést építeni lehetett.

Az önzetlen segítséget, a jelentõs anyagi támogatást dr. Sebastian Nicolau orvosprofesszor, a Román Onkológiai Társaság elnöke méltatta, és a román orvostársadalom elismerését fejezte ki azzal, hogy számos kitüntetése mellé Nagy Kálmán professzornak átnyújtotta a román onkológusok Érdemoklevelét.

Az orvostalálkozó a továbbiakban a rákbetegség visszaszorításának legújabb módszereit vitatta meg. A többi között elhangzott, hogy jelenleg a rettegett kór hetven százalékos arányban gyógyítható!

A kétnapos tanácskozás mintegy hetven résztvevõje ma is folytatja a gyümölcsözõ szakmai vitát.

Arad – Jövõ héten kezdik felállítani a színpadot a Neptun strandon. Edeleni Coloman igazgató szerint az új színpad sokkal erõsebb és biztonságosabb lesz az elõzõnél, építése azonban egész nyáron eltarthat. A színpad környékén egészségügyi pontokat állítanak fel.

Már épül a minigolf-pálya is, alakítják a terepet, betonozzák a területet. A cég még nem árulta el, mennyi lesz a használati díja.

Még mindig nem fejezték be az összes építkezési munkát a strand területén, a hosszú tél miatt több cégnek kellett meghosszabbítani a határidõt. “A szerzõdés szerint május
15-én kellett volna befejezniük a munkálatokat, így most minden egyes napi késésért büntetést fizetnek. A munkák folytatását csak azoknak a cégeknek engedélyeztük, amelyek nem zavarják a strandolók szabad idejét” – mondta az igazgató. Bizonyára többen várják már, hogy a nagymedence is megteljen, a rehabilitálása azonban igencsak elhúzódott és még mindig homokzsákokkal van tele. Egy újabb cég segítségét kellett kérni, mert az elsõ munkájával nem voltak megelégedve.

A termálvíz felhozatala régi probléma, és, ha minden igaz, hamarosan megoldódik: “Ha idén nem sikerül felszínre hozzuk a meleg vizet, beadom a felmondásom” – közölte. Állítja, hogy megtalálták a strand csatornázásának eredeti terveit, ahol pontosan le van írva, milyen mélységben van a termálvíz.  Hogy mennyibe kerülne az egész munka, nem tudta megmondani, a fúrásokat egy aradi cég végezné.

Eddig 7000 strandbérletet adtak el. Tavaly egész szezonban ötezret.

A cégek, vállalatok alkalmazottai saját szemükkel gyõzõdhetnek meg arról, hogy munkaadójuk kifizette vagy sem havi egészségbiztosítási járadékukat, azaz részesülnek-e ingyenes orvosi, kórházi ellátásban. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár web-oldalán (www.casan.ro) néhány napja ugyanis az összes romániai adós cég neve szerepel. A 16 oldalas listát ábécérendben megyékre, illetve – ezeken belül – vállalatokra lebontva állították össze, így az érdeklõdõ könnyen megtalálhatja annak a vállalatnak a nevét, amelynél dolgozik. A cégek mellett szerepel az egészségbiztosítási pénztárral szembeni tartozás.

Az adós cégek 2003. február végéig 25 000 milliárd lejes tartozást halmoztak föl. Ebbõl Arad megye része 42,799 milliárd lej. A 15 Arad megyei adós cég közül a legnagyobb tartozása az ARIS esztergapadgyárnak (13,167 milliárd lej), az IMAR-nak (11,106 milliárd lej), a Conarnak (6,631 milliárd lej), a Camaradnak (6,328 milliárd lej), a Sabina&Co-nak (4,109 milliárd lej) van.

Hunyad a legnagyobb adós

Ami az Egészségbiztosítónak adós vállalatokat illeti, Hunyad megyében jelentõs – 249,1 milliárd lej – tartozás halmozódott fel a vajdahunyadi Siderurgica Rt.-nél, valamint 30,4 milliárd lej a pusztakaláni Sidermetnél. A petrozsényi Országos Kõszénbánya Vállalathoz tartozó kitermelõ egységek összadóssága 1239 milliárd lejre rúg, míg a dévai székhelyû Minvest bányavállalat tartozása 198 milliárd lej.

Az Aradi Magyar Színház szervezésében sorra kerülõ elõadásra szeretettel várnak diákokat, felnõtteket egyaránt. A jó szórakozás garantált!